A tökéletes bundáskenyér elkészítéséhez néhány fontos trükköt érdemes ismerni. Először is, a kenyér választása kulcsfontosságú. A nagymamám mindig egy-két napos, enyhén megszáradt kenyeret használt, mert az jobban magába szívja a tojást anélkül, hogy szétázna. A friss kenyér túl puha, és könnyen szétesik a serpenyőben.
A tojást alaposan fel kell verni egy csipet sóval, majd a kenyérszeleteket mindkét oldalon bele kell mártani. A titok az, hogy ne áztassuk túl sokáig – néhány másodperc elegendő ahhoz, hogy a kenyér felszívja a tojást. A serpenyőt közepesen magas hőfokra kell melegíteni, és egy kevés zsiradékot – vajat vagy olajat – kell beletenni.
A sütés során türelmesnek kell lenni. Minden oldalt körülbelül két-három percig süssünk, amíg szép aranybarna színt nem kap. A nagymamám mindig azt mondta, hogy a bundáskenyeret akkor kell megfordítani, amikor az alja már biztosan ropogós, de még nem égett meg. A tálalás előtt érdemes néhány másodpercig papírtörlőn pihentetni, hogy a felesleges zsiradék lecsöpögjön.
