A görbült ablakrácsok készítése igazi kovácsművészetet igényelt. A mesteremberek nem egyszerűen meghajlították a vasrudakat, hanem gondosan megtervezték a görbület szögét és mélységét. A cél az volt, hogy a rács egyszerre legyen esztétikus és funkcionális. A legjobb kovácsok büszkék voltak munkájukra, és gyakran díszítő elemekkel is kiegészítették alkotásaikat.
Fontos megemlíteni, hogy a görbület nem minden esetben eredeti tervezési elem. Néha a rácsok az idő múlásával deformálódnak, különösen ha nem megfelelő minőségű anyagból készültek. A rozsdásodás és a fém kifáradása szintén okozhat enyhe hajlást. Azonban ezek a később deformációk általában szabálytalanabbak, és könnyen megkülönböztethetők a szándékosan kialakított, harmonikus görbülettől.
A modern építészetben ritkábban találkozunk ilyen megoldásokkal. A mai ablakrácsokat többnyire egyenes vonalakkal tervezik, és inkább a funkcionalitásra koncentrálnak. Azonban egyes felújítási projektek során tudatosan alkalmazzák a történelmi stílust, hogy megőrizzék az épületek eredeti karakterét. Ez különösen a műemlékvédelmi szempontból védett ingatlanok esetében gyakori gyakorlat.
